Design-gyilkos optikai illúziók

Egy webdesign vagy nyomdai termék tervezéséhez szükséges ugyan a grafikai szoftverek magas szintű ismerete, de a sikerhez önmagában nem elegendő. Azt is tudni kell, hogy melyek azok a gyilkos tervezési hibák, amelyek „megölik” a legjobb terveket is.

Az emberiség történetének legnagyobb eseményeit gyakran előzte meg olyasmi, amelyet sokan jó vagy rossz égi jelként értelmeztek. Az illúziók ma is részei az életünknek, azonban a régi korokkal ellentétben a modern ember a jelenségek okát már nem a csodák világában, hanem a fizika és a természet törvényszerűségeiben keresi.

Mi is ezekre alapozva adunk választ arra, hogy melyek azok a design hibák, amelyek kerülendőek.
Ahhoz, hogy értsük a jelenségek hátterét, valamelyest ismernünk kell az emberi látás folyamatát, amelyet az alábbi ábra mutat be: 

Amint jól látszik, a tárgyakról keletkező kép az agyban és nem a szemben keletkezik. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az ember valójában nem is a szemével, hanem az agyával lát.

A pszichológia oldaláról közelítve, a látási folyamatot két nagyobb részre oszthatjuk: az érzékelésre (szenzáció), amely az érzékszerveinkkel történő ingerek felvételét jelenti, és az észlelésre (percepció), amely az ingerület tudatosításának folyamata.

Optikai csalódások

Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, amelyek akkor jönnek létre, amikor az érzeteket kiértékelő neuron rendszer (neuron=idegsejt) egymásnak ellentétesen értelmezhető jeleket kap. Az agyunk ugyan jelzi az ellentmondást, de ennek ellenére gyakran az  „erősebb” jel hatása dominál és létrejön az optikai illúzió.

Az optikai csalódások három fő típusát különböztetjük meg: a szó szerinti optikai csalódások, a fiziológiai illúziók és a kognitív illúziók. Ezekről részletesen a Wikipédián olvasható egy remek összefoglaló.

Laterális gátlás

Számos design-gyilkos illúziót az úgynevezett laterális gátlás jelenséggel magyaráznak a tudósok. Ennek lényege, hogy az ingerületet továbbító neuronok úgy küldik a jelet, hogy a környékbeli neuronok jelküldését gátolják kissé. Ez a folyamat élettanilag fontos, hiszen ez segíti az adott kép éleinek és kontrasztjainak kiemelését a háttérből, amely lényegesen megkönnyítette az emberi faj túlélési esélyeit az őskorban.  

Első design-gyilkos: a Herman-rács

A jelenség alapja fent említett laterális gátlás. Megfigyelhető, hogy a világos környezetbe helyezett területek látszólag besötétednek, a sötét területek pedig kivilágosodnak. Ettől egy furcsa „villogás” keletkezik a képen.

Ez talán az egyik leggyakoribb tervezési hiba, amely nem csak négyzetek, hanem más ismétlődő minták esetén is megfigyelhető. A valós életből vett példaként nézzük meg ezt a rosszul tervezett terméket, ezt a számítógépet soha nem fogja tudni nyugodtan használni tulajdonosa:

 

Második design-gyilkos: a szimultán kontraszt

A másik gyakori gyilkos a szimultán kontraszt, amely azt eredményezi, hogy különbözőnek látjuk ugyanazt a színt az eltérő háttereken. Ez főleg a teljes arculattervek készítésekor jelent problémát, amikor a logó egységes színe különböző színűnek hat.

 

Harmadik design-gyilkos: a Chevreul illúzió

Ez az illúzió azt eredményezi, hogy a homogén színű sávok oldalait különböző színűnek látjuk. Figyeljük meg, hogy a sötétebb színű oldal felőli részt világosabbnak látjuk, mint a másik oldalt.

 

Negyedik desgin-gyilkos: az asszimilációs jelenségek

Nem szabad kihagyni a sorból az asszimilációs jelenségeket sem, hiszen adott esetben ezek is nagyon kellemetlen mellékhatásként jelentkezhetnek.  
Figyeljük meg, hogy a szürke szín mennyivel világosabbnak tűnik a sötét háttéren!

Hasonló példa a következő, amelyen megfigyelhető, hogy a sötét környezetben lévő szürke négyzetet sötétebbnek látjuk, mint azt, amelyik világos környezetben van. (Photoshoppal tesztelhető, ha nem értesz hozzá itt jelentkezhetsz tanfolyamra!)

Természetesen az itt leírt jelenségek tudatosan használhatóak akár a webdesign, akár a kiadványszerkesztés során. Lényeg, hogy az optikai illúzió ne zavart keltsen, hanem szolgálja a design célt!

Felhasznált irodalom és további részletes tájékozódási lehetőség:

• Élet és tudomány
• Hudák Mariann kutatásai Budapesti Műszaki Egyetemen
• Wikipédia Optikai csalódások

Vissza design, grafika és webdesign cikkekhez