A képzelet győzelme - Megnyitóbeszéd
Kiállítás André Breton szürrealista kiáltványának 100. évfordulójára
1924-ben André Breton, a francia költő-író rövid szövege szikraként lobbantotta lángra a képzőművészet és az irodalom világát. Gondolatai nemcsak saját korában voltak forradalmi hatásúak, hanem máig inspirálják a kortárs alkotókat. 2024-ben világszerte számos emlékkiállítást rendeztek a szürrealista kiáltvány létrejöttének 100. évfordulója alkalmából; ezek sorába illeszkedik a TS ArtSpace által szervezett fotókiállítás is.
Roland Barthes, a híres francia filozófus gyakran idézett gondolata szerint a fénykép a „megfagyott idő”, amelyben a valóság és a múlt egyszerre van jelen. Barthes szerint a fotó ábrázolási rendszerének lényegét az „ez volt” noéma adja , amelyben központi szerepet játszik a maradéktalan objektivitás. Ugyanakkor a fotó nemcsak a valóság pontos rögzítésére, hanem annak manipulálására is alkalmas . Véleményem szerint a fénykép és a szürrealista logika elméleti összefonódása ezen a ponton ragadható meg leginkább: a szürrealizmus alapvető eleme a lélek „zavartalan önműködése”, avagy „tiszta automatizmusa”, amely a gondolkodás, a képzelet működését hivatott kifejezni . A szürrealista fotográfia jelentősége talán abban rejlik, hogy képes volt összekapcsolni a fotográfia realista természetét a képzelet és a tudatalatti világával.
„A képzelet győzelme” – mint a szürrealizmus egyik meghatározása – Francisca Vandepitte előadásában hangzott el, melyet a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum és a Centre Pompidou által közösen szervezett kiállításhoz kapcsolódóan tartottak. A TS ArtSpace kiállításának célja olyan alkotások bemutatása, amelyek a fotográfia és a fotókollázs eszközeivel újraértelmezik a Breton által hangsúlyozott, a hétköznapi környezetben megtalálható „merveilleux” jelentőségét. A bemutatott alkotások túllépnek a hagyományos narratív logikán, és betekintést nyújtanak az emberi létezés, az álom és a valóság kapcsolatába a kortárs művész szemüvegén keresztül.
„A képzelet győzelme" – mint a szürrealizmus egyik meghatározása – Francisca Vandepitte előadásában hangzott e l, melyet a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum és a Centre Pompidou által közösen szervezett kiállításhoz kapcsolódóan tartottak. A TS ArtSpace kiállításának célja olyan alkotások bemutatása, amelyek a fotográfia és a fotókollázs eszközeivel újraértelmezik a Breton által hangsúlyozott, a hétköznapi környezetben megtalálható „merveilleux" jelentőségét. A bemutatott alkotások túllépnek a hagyományos narratív logikán, és betekintést nyújtanak az emberi létezés, az álom és a valóság kapcsolatába a kortárs művész szemüvegén keresztül.
A tárlaton 19 kiállító munkái láthatók, akik sokféle tapasztalattal és életúttal rendelkező, sokszínű közösséget alkotnak. Többségük először állít ki együtt, munkáikat pedig egy közös kurátori koncepció kapcsolja össze. A résztvevők között találunk több Balogh Rudolf-díjas mestert, aktív alkotóművészt, valamint olyan kiállítót is, akinek mindennapjait nem a művészet határozza meg.
A négy helyiségben megrendezett kamarakiállítás bevezető tere a szürrealista logika előszobájaként működik. Fejér Ernő kollázsa és Eifert János montázsa a klasszikus szürrealista technikákat idézi, míg Tarr Annamária, Méhes Károly, Kóczián Tamás és Sastinszky Dániel alkotásai a szürrealizmus jellegzetes motívumrendszerét elevenítik meg.
A második terem a női identitás és lélek meghatározó tapasztalatait tárja a látogatók elé. Itt egyszerre kapnak helyet Sági Ági és Eifert János idealizált, érzéki-szexualitást sugárzó szépségei, melyek ellenpólusaként jelennek meg Kovács Andrea Kurszán erotikus magazinok világát kifigurázó alkotásai, valamint Heuschmidt Zita az öregedés és a lassú elhalványodás problémáját boncolgató kollázsai. Dr. Fónagy Eszter a szülés és anyaság témáját feldolgozó sorozatából mutat be egy darabot, míg Krász Kíra és Sastinszky Dániel munkái érzelmileg megterhelő párkapcsolati helyzetekre reflektálnak.
A harmadik térben a szakrális témák kaptak helyet, amelyeket Varga Tamás kockaábrázolásai vezetnek be, amelyek mint a sors metaforái teremtenek logikai keretet a tér többi alkotása számára. Simó Szabolcs világvallásokat feldolgozó művei és Tarr Annamária neolit termékenységistennő-motívumokat megidéző sorozatának egy darabja tovább gazdagítják a szakrális tematika rétegeit. A térben a szakrális mellett megjelennek a profán világon túli víziók is, például Kóczián Tamás és Tóth EGO(n) István lélekábrázolásai, valamint Deli Péter, dr. Korsós-Novák Ágnes és Sastinszky Dániel feltámadás-sorozatának egyes darabjai.
A negyedik terem a szürrealizmus egyik klasszikus témáját, a mikrokozmoszokat helyezi középpontba, vizsgálva belső világunk félelmeit és utópiaszerű vízióit. Vékás Magdolna tojásvariációi egyszerre szimbolizálhatják a mikrokozmoszok keletkezését, az élet folytonosságát és az idő ciklikusságát. Arnold Mariashin, Eifert János, valamint dr. Korsós-Novák és Sastinszky montázsai a szürrealista tradíció kortárs formái. Bár eltérő eszközökkel, de hasonlóan klasszikus szürrealista témákat dolgoz fel Kavecz Edina gyermekkori félelmeinek ábrázolása. A térben kiállításra került Tóth EGO(n) István identitás fragmentációjával foglalkozó sorozatának egy képe is, amely szintén a szürrealista művészet egyik kedvelt témáját idézi meg.
Kuttner Ádám - 2024.12.13
Kiállítók:
Arnold Mariashin, Deli Péter, Eifert János, Fejér Ernő, dr. Fónagy Eszter, Heuschmidt Zita, Kavecz Edina, dr. Korsós-Novák Ágnes, Kovács Andrea Kurszán, Kóczián Tamás, Krász Kíra, Méhes Károly, Sági Ági, Sastinszky Dániel, Simó Szabolcs, Tarr Annamária, Tóth EGO(n) István, Varga Tamás, Vékás Magdolna
A képzelet győzelme
2024. december 13. – 2025. március 1.
TS ArtSpace (Top School)
Kurátor: Dr. Kuttner Ádám
Megtekinthető előzetes egyeztetést követően (https://www.topschool.hu/a-kepzelet-gy-zelme.html)
Tanfolyam ajánló
